CSILLAG ÉS LÉLEK

 

2011. május 2.

 

Plútó és Uránusz

A két bolygó kvadrátja nem pár napig fog tartani, hanem kisebb-nagyobb szünetekkel 5 évig, 2016. májusáig. (Utoljára a 2 bolygó között 1932-34-ben volt ilyen fényszög, a történelem akkori eseményei segít a fényszög szimbolikájának felismerésében)

Nem most él ez a fényszög először az utóbbi 1-2 évben. Ha valaki figyelemmel kíséri a bolygómozgásokat, esetleg naplót vezet, az megnézheti, visszaemlékezhet, mit hozott eddigi hasonló találkozásuk. Első alkalommal 2009. július közepétől 1 hónapig, majd 2010. június és november között állt fenn a kvadrát.

Gondolj csak vissza, az életed mely szegmensébe hozott változást, felismerést. (Akik járatosabbak az asztrológiában, azt nézzék meg, az Uránusz és a Plútó épp melyik házban jár, illetve melyik házuk kezdődik a Bakban és a Kosban.)

Most újra előjönnek ezek az életterületek november közepéig, hogy 2012. áprilisban aztán már tartósan meg is maradjon. Van időnk kóstolgatni a hatást, az energiákat.

Hogy milyeneket? Mint ez a kép.

Az Uránusz által szimbolizált energiák, mint ez a villám, nem szól, nem jelez, csak csap, a Plútóé pedig, mint a forgószél, hogy helyet csináljon az újnak, eltakarít minden akadályt, minden régit, elavultat. Ha akarjuk, ha nem.

Azt is mutatja, hogy a hatalom, befolyás, vagyon utáni vágy megakadályoz a megújulásban. Ha nem lépünk ki a tömeghatás, befolyás alól, nem tudjuk életünket az egyre erősödő új energiák befogadásával gyökeresen átalakítani. Minden ragaszkodás, megrögződés, megszokás egy-egy szikla a hátizsákban, amivel épp hegyet mászunk.

Egy ideig csatlakozik a Szaturnusz is a Plútóhoz egy kvadráttal harmadik pólusként, hozva a tradíciók, írott és íratlan törvények, korlátok, félelmek felülvizsgálatát. Ezek között éppúgy érdemes megkeresnünk az időn felüli, örök értékeket és a többitől megszabadulni.

Mik azok, amik béklyóként, vagy épp szinte észrevétlenül, pókhálóként ránk ragadva visszatartanak: hatalomvágy, befolyás, pénz, siker, karrier, megfelelések, neveltetés, szokások, tömegpszichózis, tradíciók, menekülés, stb…  Mint egy flipper, az ember golyóként  pattog az elvárások, szokások, beidegződések mentén küzdve a pénz, hatalom, siker, megfelelés eléréséért, vigyázva arra nehogy leessen a „golyó”, hisz akkor elveszít mindent és kezdheti elölről. Holott új játékot csak akkor kezdhetünk, ha engedjük a golyót kipottyanni…

A mostani energiák segítenek, löknek a lebontás felé… míg fel nem ismerjük, hogy amit veszítünk, azok nem mi vagyunk, csak a felvett dolgaink.

A megoldás a felismerés és az elengedés, engedni a változást, élni, ami jön…